Mai bejegyzésünk hőse Brassai, a magyar származású zseni, aki festőből, íróból és szobrászból lett a fotográfia egyik legnagyobb legendája. Fogadjátok szeretettel Halász Gyula, művésznevén Brassai – a „brassói” – szürreális, fényekkel teli életének legkülönlegesebb állomásait, majd pedig lessétek ellessük tőle a sötétben való fényképezés trükkjeit!

Egy Művész, Akinek Elég Későn Esett le a Dolog

Halász Gyula, aki 1899 szeptember 9-én született, igazi képzett művész volt. Tanult a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, megfordult Berlinben (1918–1922), ahol Moholy-Nagy Lászlóval, Kandinszkijjel és Oscar Schlemmerrel is dolgozott.

Huszonöt évesen érkezett Párizsba, a fények városába, ahol fő foglalkozása az újságírás volt. A csavar: Brassai harminc éves koráig hozzá sem nyúlt a fényképezőgéphez. Miért váltott? A világhírű fotós a spórolás miatt lett nagymester, mivel egyszerűen nem volt kifizetődő illusztrációként fényképeket vásárolni a cikkeihez.

Rivalizálás és Ars Poetica

Brassai két nagy névnek köszönhette, hogy géphez nyúlt:

1. Eugène Atget: A hivatalos párizsi fotós, aki harminc éven át dokumentálta a régi várost nagy formátumú fakamerával, és felbecsülhetetlen dokumentációs értéket hagyott maga után.

2. André Kertész: Ő volt az, aki látta a fantáziát a festőben, biztatta, sőt, elkísérte fotózni. Később, ahogy a művészvilágban lenni szokott, ötletlopással vádolta Brassait.

3. 
   

Brassai ars poeticája szerint a fényképezést nem tekintette önmagába vett célnak, hanem egy csodálatos eszköznek "azon szép, különös és rendkívüli dolgok megragadásának," amelyek megindították. Ő egy gyűjtő volt, képek és az élet érzelmes pillanatainak gyűjtője.

Az Éjszakai Párizs és a Szexuális Turizmus

Brassai megtalálta azt a területet, amit Atget kihagyott: az éjszakai életet. Fáradhatatlanul járta a várost, hogy embereket, kihalt utcákat, meghitt és intimebb jeleneteket fotózzon. A nagy áttörés: Paris de Nuit. Ez az album 1932-ben jelent meg, hatvan képpel, és azonnali világhírnevet hozott Brassainak. Aztán jött a még explicitább folytatás, a Voluptés de Paris (Párizs örömei, 1935), ami prostituáltakról, bűnözőkről és lokálokról szólt. Bár sikeres lett, Brassai később megtagadta ezt a könyvet.

A Változatosság Gyönyörködtet

Brassai később a falakba is beleszeretett! Egészen 1932-től kezdve dokumentálta a folyamatosan változó graffitiket és falfirkákat. Emellett csinált fantasztikusan ízléses, geometrikus és szinte szürrealista aktfotókat. A II. világháború alatt, amikor tilos volt az utcán fotózni, Brassai okosan elmenekült, de visszatért, hogy megmentse az elrejtett negatívjait, majd inkább folytatta a rajzolást és versírást.

Brassai Fotósiskolája: Négy "Hosszú" Tipp a Tökéletes Éjszakai Képhez

Brassai és Atget munkássága nemcsak a témaválasztás, hanem a technika szempontjából is tanulságos. Ha te is szeretnéd megragadni a párizsi éjszaka (vagy a helyi kocsma) festői hangulatát, íme a mester trükkjei, különös tekintettel a hosszú záridő kihívásaira:

1. A „Cigaretta Időzítő” (Expozíciós Tipp) Felejtsd el a modern fényképezőgéped beépített időmérőjét! Brassai a korai üvegnegatívos gépeivel dolgozott, amelyekhez elképesztő hosszú záridőre volt szükség (akár 4-5 perc!). A legenda szerint egy cigaretta elszívásának ideje alatt exponált.

• Tipp: Hosszú expozícióhoz (éjszaka legalább 1 másodperc felett) stabil támaszték kell. Használd a telefonod vagy kamerád "Pro" módját, tartsd alacsonyan az ISO-t (100–400) a zaj minimalizálása érdekében.

• 
  

2. Olvadj Be a Falba (A Stabilitás Művészete) Mivel Brassai idejében az állvány nem mindig volt opció, elengedhetetlen volt a tökéletes fixálás.

• Tipp: Keress fix támpontokat! Ne szégyelld a kamerát a földre, egy falhoz vagy oszlophoz támasztani. Ez a módszer nemcsak a bemozdulás ellen segít, hanem arra kényszerít, hogy egy behatárolt szögből komponálj.

• 
  

3. A Szellemek És az Anyagszerűség (Kompozíciós Trükkök) Brassai kedvelte a festői képalkotást, és élt azzal a technikai korláttal, hogy a mozgó emberek szellemekként tűnnek el vagy foltokként mosódnak el a hosszú záridő miatt.

• Tipp a Témaválasztáshoz: Fókuszálj a geometriára és a textúrára. Keresd a vizes, csillogó járdákat, a macskaköveket – Brassai imádta a felületek anyagszerűségét! Használd ki a tükröződéseket (kirakatok, vizes aszfalt), hogy fokozd a mélységet és az atmoszférát.

• 
  

• Tipp a Fényhez: Játssz a drámai, hosszú árnyékokkal és a szórt fényekkel. A graffitik vagy a falak textúrájának kiemeléséhez használj kemény, súrló fényt (például zseblámpa oldalról).

• 
  

4. Hangulatfokozó Utómunka Ahhoz, hogy visszaadd a régi Párizs nosztalgikus, baljós hangulatát, ne felejtsd el az utómunkát.

• Tipp: Fényképezz színesben, de utólag konvertáld át fekete-fehérre, vagy használj szépia tónust. Ez a barnás árnyalat adja meg azt a meleg, nosztalgikus „régi filmes” hangulatot, amit Brassai munkái is sugároztak.

• 
  

Légy te is gyűjtő, aki a falak rejtett varázslatát vagy épp az utca intimebb jeleneteit rögzíti, és ne feledd: ha stabil képet akarsz, mindig legyen nálad egy oszlop, vagy legalább egy elszívásra váró cigaretta! Most lássuk, mit alkottak a kreatív fotósuli művészei: