top of page
Jowan Trajkovski
Művészi hitvallás
Sziasztok! Jowan Trajkovski vagyok, 11 éves, és óriási megtiszteltetés, hogy bemutathatom első önálló fotókiállításomat.
A szabadidőmet legszívesebben a kreatív fantázia világában töltöm: számítógépes játékokkal, valamint a mangák olvasásával és nézésével. Ezekből a vizuális élményekből merítek inspirációt a fotózáshoz is.
A kamerámmal arra törekszem, hogy megragadjam a természet szépségét és a pillanat rejtélyét. Amikor nem a képernyőt nézem, a családommal és a kutyánkkal fedezem fel az erdők titkait – a természet itt nyílik meg előttem a legszebben. Szeretek utazni is, így mindig új témákat kereshetek.
A Manga nyomában
Az itt látható fotókon például a virágzó cseresznyefák varázslatos pillanatait örökítettem meg. Ezek a fák és a japán kultúra a mangák révén váltak számomra különösen fontossá. A cseresznyevirágok szépsége és törékenysége az inspirációm központja.
A fotózásban még sokat tanulok – anyukám a legnagyobb mentorom, akinek a tippjei mindig segítenek abban, hogy a fényképeim még jobbak legyenek.
Nagyon remélem, tetszik, ahogy a lencsén keresztül látom a világot! Remélem, ez az első a sok kiállítás közül, ami még rám vár a jövőben. Köszönöm, hogy velem tartottatok ezen az úton!
A kép ára: 250€
1. Műleírás (Kontextus)
Az alkotás egy személyes álom és a valóság pillanatnyi találkozásának vizuális lenyomata, amely a bécsi Setagaya Park egy elvarázsolt szegletében készült. A fotó Jowan Trajkovski első „igazi” fotózásának eredménye, amelyet a japán kultúra, a manga és a virágzás ünnepe (Hanami) iránti mély szenvedély ihletett. Ez a kép a fotós Japánba repülés iránti álmát és a nyelvi tanulmányait sűríti egyetlen vizuális élménnyé, ahol a Bécsben megtalált cseresznyevirágok egy pillanatra feloldják a földrajzi távolságot. A park hiteles díszlete, a tó, a szobrok és a manga hős jelmezekbe öltözött modellek mind hozzájárultak ahhoz a katartikus élményhez, amely a szépség megörökítésének szenvedélyét ébresztette fel az alkotóban.
2. Cím: Technika és Filozófia
A cím a Japán iránti érzett szerelem helyi megnyilvánulását hangsúlyozza.
Technika: A kép egy extrém közeli (makró vagy közel makró) technikát alkalmaz, amely eltörli a környezet felesleges részleteit, a figyelmet kizárólag a virágok finom textúrájára és a fény játékára irányítva. A felvétel túlexponált (high-key), a lencsén átszűrődő, erős ellenfény (backlighting) álomszerű, aranyló aurát von a szirmok köré. Ez az ellenfény a szirmokat szinte áttetszővé teszi, kiemelve a virágok törékenységét és tiszta, pasztell rózsaszín árnyalatait. A mélységélesség szándékos sekélyessége a hátteret puha, elmosódott (bokeh) foltokká oldja, ezzel vizuálisan is elválasztva a virágokat a mindennapi valóságtól.
Filozófia: A fotó a Monó no avarét (モノの哀れ – a dolgok mulandó bája és szomorúsága) képviseli. A cseresznyevirág (Sakura) a japán kultúrában az élet gyors és gyönyörű elmúlásának szimbóluma. A virágok szépsége és az alkotás iránti szenvedély (a „nagyon jó érzés volt megörökíteni ezt a szépséget”) annak a filozófiának a megnyilvánulása, hogy a múló pillanatot meg kell ragadni, mielőtt az eltűnik. A kép egy cseppnyi Japán vizuális beteljesülése, megerősítve a vágyat és az inspirációt.
3. Kompozíció és Hangulat
Kompozíció: A kompozíciót a kép jobb és felső oldalán elhelyezkedő ívelt virágfüzérek uralják. A fő fókuszpont az ellenfényben ragyogó, tiszta szirmok, melyek átlósan futnak le. A virágok a képet szinte túlcsordulóan töltik ki, a mélységélesség hiánya miatt a néző számára a virágtengerbe való elmerülés érzetét keltve. Az erős fényforrás a kép középpontjában egy szentély vagy égi jelenés hatását kelti.
Hangulat: A fotó hangulata euforikus, könnyed és rendkívül romantikus. A puha rózsaszín és a narancssárga fények dominanciája egyfajta lebegő, álomszerű állapotot teremt. A kép a gyermeki csodálatot és az első, nagy fotográfiai felfedezés izgalmát sugározza, egy örömteli, tavaszi pillanatot rögzítve, amely a japán szerelem és a fotózás iránti elkötelezettség kezdetét jelöli.
bottom of page